|
Írta: Vanek Ákos
|
|
2008. október 02. |
A 24. születásnapomon 24. helyen értem célba!
Igen, szeptember 27-én egy VilágKupa futamon ünnepeltem a szülinapomat!
A verseny elötti héten nagyon lehült az idő itthon. Sokan betegek lettek a környezetünkben. Margittal ketten úgy tűnt megúsztuk, de mikor kiutaztunk a VK helyszínére és a 17°C-os Atlanti-óceánban úszóátmozgatást tartottunk, az már sok volt talán. Utána jött a tüsszögés és a többi:(
Margit a versenyen az úszáson elfagyott a vízben. Bringán próbált küzdeni, de nem ment igazán. Jobbnak látta, ha inkább kiáll.
Nekem az úszás kifejezetten jól ment. Neoprénes úszás volt sósvízben (mint egy gumimatrac, úgy lebegtem a vizen) Az első 3-6 hely valamelyikén próbáltam tartani magamat. Persze az első 2-300 méteren nagy sprintet nyomott mindenki, mert rögtön egy derékszögű kanyart vettünk. Olyan nagy volt az izgalom, hogy az egész mezőny levágta a 2. bóját. Rögtön a 3.-hoz úsztunk (akkor még 10-15. helyen). A visszavezető hosszú egyenesben csitultak a kedélyek. 800 méternél már a 6. helyen úsztam. A második körben már csak tartanom kellett a helyezésemet. 4.-nek másztam ki az óceánból.
A bringa első pár körében kemény tempó volt. Próbáltak szökdösni páran. De mint végül kiderült, a franciák irányították az eseményeket. A profi kerékpárosokhoz hasonló módon dolgoztak össze. Végül két szökevénycsoportjuk is meglépett. Az élmezőnyben maradtak pedig lassították a tempót. Mindenki azt várta, hogy majd a másik fog feltekerni rájuk. Emellett a sok jó futó sem akart igazán vezetni. Ha úgy jött ki a forgás, hogy nekem kellett a szökni próbálók után eredni, felmentem. De ha mások semmit sem tesznek ilyen esetben, akkor megpecsételődik a boly sorsa. A harmadik körben még kb.17-en voltunk, a végére kb. 40-en szálltunk le a depóban.
Futásra 36.-nak idultam ki a depóból. Sokáig Celustka hátát bámultam meredten, de 5km-nél elléptek. Elég nagy volt a szintkülönbség a futópályán. Az egyik meredek lejtőn meglódultak, és az én derekam nem bírt tovább csavarodni. Onnantól Hauss mögött 20 méterre futhattam, egészen az utolsó kör feléig. Ott ugyanis befogtuk Belaubre-t! Átvillantak az agyamon edzőim szavai! "Ez az utolsó triatlonverseny az évben! Fosd le az inadat!" Megnyitottam az én külön születésnapi bulimat! Meghívottak: Belaubre, Hauss, Jones, Luis, Dernier. Utóbbi kettő még becsúszott elöttem a célvonalon. 32:07-es egyéni csúccsal fejeztem be a 2008-as idényemet.
|
