A szakemberek kétfajta túledzés típust különböztetnek meg:
• Basedowoid
• Addisinoid

A basedowoid forma szimpatikus túledzésnek is mondható, mert a szimpatikus idegrendszer működése dominál, hiperaktivitás, irritálhatóság, stb.
Az addisinoid forma paraszimpatikus dominanciát takar, ahol a fáradtság, a depresszió, stb. a jellemzőbb.

A szimpatikus (basedowoid, klasszikus) túledzettség tünetei:
• anaerob terhelésnél jellemző
• terhelés utáni mérsékelt pulzus
• megnyugvás
• magas nyugalmi pulzus
• korai elfáradás
• étvágycsökkenés, súlyvesztés
• gyenge sportteljesítmény
• izomfájdalom
• sérülés veszélye fokozódik
• fertőzés veszélye nő
• érzelmi instabilitás
• nyugtalan alvás
• idegesség, ingerlékenység
• koncentrálóképesség csökken
• fokozott izzadás
• edzés iránti csökkent lelkesedés

A paraszimpatikus (addisinoid) túledzettség tünetei:
• aerob terhelésnél jellemző

• enyhe fáradékonyság

• terhelés utáni normál pulzus
• megnyugvás
• alacsony nyugalmi pulzus
• normál étvágy, állandó testsúly
• gyenge sportteljesítmény
• depresszió, letargia
• fáradtság
• aluszékonyság
• alacsony vérnyomás
• alacsony vércukorszint

• jó, esetenként nagyon jó kipihenés

A túledzettség állapotának kifejlődése:
1. Kezdeti stádium: sporteredmények rosszabbodása, vagy megtorpanás a fejlődésben (indokolatlan). Nem állandó és világos panaszok, a fizikai állapotok rosszabbodása. Funkcionális próbákon gyorsasági megterhelésben, objektív módon mért rosszabbodás. Gyerekeknél mindig van megtorpanás (plató), nem lehet tudni, hogy mikor indul meg és mikor torpan meg. A tehetségeseknél mindig szűkebbek ezek a platók.

2. Második stádium: sportteljesítmények határozott romlása, közérzet romlása objektíven is mérhető, szervezeti panaszok (pl. láz, vérnyomás magasabb lesz). Az alkalmazkodás rosszabbodása valamennyi funkcionális próbán megterhelés esetén (csökkenteni kell az edzést).

3. Harmadik stádium: tekintet nélkül az állandó edzésekre tartós rosszabbodás a sporteredményekben 1-2 nap pihenő ellenére. Komplex változások a szervezet állapotában (nem terhelhető a versenyző)

Táplálkozás
A szükséges tápanyagcsoportok bevitelének hiánya, illetve a nem optimális mennyiségük okozhatja, vagy súlyosbíthatja a túledzést. Ennek nyomán a túledzés elkerülésének, illetve terápiájának sarokköve a helyes táplálkozás.

A túledzettség kezelése
A túledzettséget a kiváltó okok megszüntetésével kell kezelni, tehát a helyes táplálkozás garantálásával és a megfelelő idejű teljes pihenéssel, vagy erősen könnyített edzéssel. Túledzettség esetén 1-2 hetes viszonylagos, vagy teljesen pihenés esetén sem tűnnek el a szimptómák és nem javul a teljesítmény, úgy hosszabb pihentetésre van szükség. A túledzettség általában 6-12 hét alatt tűnik el.

A versenysportolók mentálisan általában nem viselik a teljes pihenést, a terápiás könnyített edzéseket választják. Fontos lehet a környezetváltozás, beleértve az embereket és a mesterséges környezetet is; valamint jó pszichológiai trükk, ha olyan mozgásformák végzésével pihen a sportoló, amelyek eltérnek a korábban végzettektől, így nem áll fönn az a kényszer, hogy a még egészséges állapotában nyújtott teljesítményével próbáljon versenyezni.

A sportoló akkor térjen vissza a normális programhoz, ha kimerültsége és izomfájdalma megszűnt, kedélyállapota és alvása rendeződött.

A túledzettség elkerülése
Jól tervezett edzéssel, folyamatos őszinte edző-versenyző kapcsolattal, valamint orvosi ellenőrző vizsgálatokkal lehet.

Akit érdekel bővebben:

Nádori László: Az edzés elmélete és módzsertana, TF Bp., 1991